The Statue of Liberty is naked and surrenders - 100x80cm, acrylic on canvas

Budapest,

Wherever you are able to see the Statue of Liberty, she can see you too.

It was the opposition of the Parliament and the Statue of Liberty that captured me when I painted my first Budapest-themed picture. Or, more precisely, the fact that the Statue of Liberty is obscured by the Hungarian House of Parliament from a sizeable part of the bridge. As I proceeded on the bridge heading to Buda, this juxtaposition emerged and developed itself. There is a viewpoint from which the either-or situation could be actually amusing.

The Liberation Monument was an expression of the country’s gratitude towards the heroic Soviet soldiers who took part in the liberation. Nowadays, the nation should be at the trauma processing point, where we should talk a lot more about the liberation crimes committed against girls and women.

As a Russian-Hungarian woman, thus a peculiar Hungarian, I cannot pass by several things without saying something.

Meanwhile how wonderful is this visual anchor point which by the way looks like a bottle opener.

This was the symbol of the city during our childhood.

Then the St. Auby’s tarp-covered reinterpretation.

I've grown to see this statue as the symbol of freedom. Preparing this exhibition, I read and talked about it’s history.

Wherever I see her, she sees me too.

And it is a military object. The direction of the bullet holes in the urban legends. Where she could see, she could aim.

It's a complicated symbol. Very complicated.

Then in all the reading and talking, while I was painting this picture, I accidentally rubbed it into the statue, then I saw the hands up naked figure and, then, I couldn't touch it anymore.

Budapest, 2024. June

100x80 cm, acrylic on canvas, signed when sold.
_________________________________

Ahonnan látod a Szabadság szobrot, onnan ő is lát téged.

A Parlament és Szabadság szobor szembenállása fogott meg az első Budapest témájú képemet készítve. Vagyis egészen pontosan az a tény, hogy a híd jó részéről eltakarja a magyar törvényhozás háza a szabadság szobrát, és ahogy haladok tovább a hídon Buda felé, úgy bukkan ki és alakul ki ez a szembenállás. Az hogy van olyan nézőpont, ahonnan vagy-vagy helyzet van valójában vicces is lehetne.

A Felszabadulási emlékmű a hősi, szovjet katonák felé kifejezett hálája az országnak.

Napjainkban már tarthatna ott is a feldolgozásban a nép, a nemzet, hogy a lányok, asszonyok ellen elkövetett felszabadítási bűnökről se hallgassunk annyit.

Orosz, magyar, bonyolult nemzetiségű nőként nem tudok elmenni szó nélkül egy csomó dolog mellett.

Miközben mennyire csodálatos vizuális horgonypont a sörnyitó.

Sokunknak volt a város jelképe gyerekként.

Aztán a lepel, és St. Auby és az újraértelmezés.

Én már abba nőttem bele, hogy ez a szobor a szabadság jelképe. És a kiállításra készülve olvastam és beszélgettem utána a szobor történetének.

Ahonnan látom, onnan lát ő is. Mint katonai objektum. És a golyónyomok iránya a legendákban. Ahonnan látott, oda célra is tudott tartani.

Bonyolult jelkép. Nagyon bonyolult.

Aztán a sok olvasás és beszélgetés közben készült ez a kép és egyszercsak véletlenül beletöröltem a szoborba, és akkor megláttam benne a meztelen alakot és a feltartott kezeit, és utána nem tudtam többet hozzányúlni.